- Főlovászmester
- magyar királyi (Agaronum regalium magister), az ország kisebb zászlósainak, báróinak egyike (Werbőczy: H. k. I. 94.)
és mint ilyen a világi főrendekhez tartozik (1608: k. u. I., 1687. X. t.-c.). Mai nap is tagja az országgyülés főrendiházának
(1885. VII. t.-c.); 1848-ig pedig e tisztség viselőjének neve a királyi végzemények (törvények) záradékában felemlíttetett.
A régi magyar királyi udvartartásban alatta állottak a királyi istállók és 1848-ig az országgyülés alkalmával ő gondoskododott
az udvar és a rendek elszállásolásáról, ellenőrizte az élelmi cikkek árát. L. még Zászlós urak és Királyi udvartartás.
- Fölözetsók
- (ném. Abraumsalze), a stassfurti sótelep fölött talált sóréteg, melyben konyhasóval keverten többé-kevésbbé sok kálisó
fordul elő. Ma a mezőgazdaság nagy hasznára, némely esetben kiváló sikerrel alkalmazzák trágyázásra.
- Fölser
- István, műegyetemi tanár, szül. Pesten 1838 jan. 29. U. o. a kegyesrendiek gimnáziumába járt. Miután egy évig bölcselethallgató
volt, 1857-1862-ben a József-műegyetemen a mérnöki tárgyakat végezte. 1863-67. u. o. tanársegéd volt, még pedig kezdetben
egy évig a geodéziának, azután a felsőbb mennyiségtannak és ábrázoló geometriának tanszéke mellett. 1867. ugyancsak a műegyetemen
az ábrázoló mértannak segédtanárává s 1869. rendes tanárává neveztetett ki. 1882-84. az egyetemes és vegyészeti, 1887-91.
a gépészmérnöki szakosztály dékánja volt. 1872 óta a középiskolai tanárvizsgáló bizottság tagja és 1878 óta a rajztanárvizsgáló bizottságban s az országos közoktatási tanácsban vesz
részt. A Műegyetemi Lapokat a következő cikkekkel gazdagította: A kúpszeletek középponti vetítésében, A másodrendü felületek
körmetszéseinek constructiv meghatározása, A másodrendü kúp- és hengerfelületek sikmetszetei középponti vetítésben. Ezekkel
és előadásaival az ábrázoló geometria tudományos kezelésének hazánkban uttörője.
- Főmanuál
- l. Orgona.
- Főmeder
- l. Főág.
- Főmester
- a szabadkőmivespáholyok elnökeit F.-eknek, a mesterek fejének nevezik.
- Főnév
- (lat. substantivum, ill. nomen substantivum), nyelvtani műszó; minden személy, tárgy v. elvont fogalom neve, ellentétben
a melléknévvel, mely a tárgynak csak egy-egy jegyét fejezi ki. A F.-nek két főosztálya: a tulajdonnév (nomen proprium), mely
csak egy bizonyos személyt v. tárgyat jelent, s a köznév, mely a személyeknek v. tárgyaknak egy-egy egész
osztályát nevezi meg. A köznév maga is lehet egyedi, ha egyes személyek vagy tárgyak osztályát jelöli, p. ember, katona, bárány, vagy gyüjtőnév (collectivum), mely az egyéneknek valamely összeségét jelöli
p. nép, katonaság, nyáj, vagy pedig anyagnév: viz, vas, festék stb. (A magyar anyagnévnek veszi a gyümölcsneveket is, p.
egyes számban mondja: almát vettem, babot ettem, ugy mint hust ettem, v. vizet ittam, mig p. a német amazokat többesbe teszi,
Apfel, Bohnen.) Továbbá megkülönböztetik az elvont v. absztrakt s az összevont v. konkrét főneveket. A nyelvtörténet folyamán
a F.-ek különböző jelentései átmennek egymásba. P. ez a tulajdonnév
Sándor (a görög Alexandros) eredetileg embervédőt jelentett, tehát köznév volt; viszont ez a köznév császár, eredetileg Julius
Caesar tulajdonneve volt (ujabban ismét családi tulajdonnévül szolgál, mint Császár); eredetileg pedig Caesar neve is köznév
volt és gyilkost, ölőt jelentett, minthogy caesor a caedit igéből származik. A legtöbb F. eredetileg melléknév v. melléknévi
igenév volt; p. a leves azért leves, mert leves étel, a hordó azért hordó, mert hordó eszköz stb. A F.-nek ragozásáról l. Névragozás.
- Fönlak
- nagyközség Temes vármegye uj-aradi j.-ban, (1891) 3009 oláh és szerb lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral,
gőzmalommal.
- Főorvos
- l. Orvos.
- Főörsök
- az előörsök (l. o.) azon osztagai, amelyek 2-3000 lépésre az előörstartalék, vagy ha ilyen nem különíttetett ki, a főcsapat
előtt állíttatnak fel s amelyek az általuk kiküldött tábori örsökkel a figyelő szolgálatot teljesítik. F.-ül közönségesen
egész századokat küldenek ki és ha lehetséges, nehány lovast is adnak a főörs parancsnoka mellé, a jelentések gyors elszállíthatása
végett. A F. főleg fontos közlekedési vonalakon és lehetőleg oly pontokon állíttatnak fel melyeken szivósan ellenállhatnak
és amelyekről a közlekedési vonal felett uralkodnak. Minden főörs az általa felállított tábori őröskkel együtt egy előörs-csoportot
képez, mely mintegy 2500 lépés széles terepvonalat zár el. A főörsnek negyedrésze, éjjel fele- mint készültség sorban és
rendben várakozva marad és fegyvereit kézben tartja, ami mellett az emberek azonban leülhetnek (a lovasságnak a készültségnél a hevederek meg vannak huzva s az emberek minden pillanatban
lóraülésre készek). A főörs többi emberei a fegyvereket gulába rakják és a hátböröndöket a gulák mögé leteszik (a lovasok
megeresztik a hevedert). A katonák mindig fegyvereik (lovaik) közelében tartózkodnak. A F. a jobb szárnytól a bal felé folyó
számokkal jelöltetnek meg s ezenkivül minden főörs még a felállítási helyéről is neveztetik el, p. «3-ik főörs az x-i malomnál».